2014. május 23-án az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete fogadta a szakosztály érdeklődő tagjait. Urbán Pál szakosztályelnök, a házigazda erdőgazdaság vezérigazgató-helyetteseként is köszöntötte a megjelenteket a Mátra Szakképző Iskola előadó termében. Bemutatta a nap előadóit, a NAIK ERTI Erdővédelmi Osztályának kutatóit.
Dr. Csóka György, az osztály vezetője aktuális erdővédelmi problémákat vázolt fel. A klasszikus károsítók mellett példákat mutatott az új jövevény fajokra és a korábban jelentéktelennek tűnő rovarok jelentősebb kártételére. Viszonylag új jelenség, az idén is számottevő károsítással jelentkező gyapjaslepke jelentős egyedszám csökkenését előidéző gomba megjelenése. Az Entomophaga maimaiga hazánkba természetes terjedéssel kerülhetett, Bulgáriába és Szerbiába viszont mesterségesen telepítették be a súlyos rágáskárok csökkentése érdekében. Az előadó rámutatott, hogy a klímaváltozás és a globalizáció miatt jelentősen felgyorsult az új fajok megjelenése. Az utóbbi két évtizedben több erdei rovarfaj jelent meg Magyarországon, mint az azt megelőző 110 évben! Kihangsúlyozta azt is, hogy az abiotikus és biotikus erdőkárok növekvő trendje egyértelműen az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával, a súlyosbodó aszálykárokkal magyarázható. A „Mit tehetünk?” kérdésre az előadó egy szóval válaszolt: immunerősítés. Ne elégedjünk meg például egy őshonos faj egykorú, elegyetlen állományával, hanem törekedjünk a többszintű diverzitásra!
Dr. Koltay András kórtani előadásában a fekete- és erdei fenyő állományok 2012-ben bekövetkezett gomba-károsodását elemezte. Rámutatott, hogy a rendkívül aszályos évek a sziklás váztalajokon két gombafajt is aktivizáltak. A Mátrában a Cenangium ferruginosum Fr. endofita parazita, míg a Keszthelyi-hegységben a Sphaeropsis sapinea Fr. tarolt. Mindkét esetben kedvező momentum, hogy a károsodott területek jó részén a fenyő elegyedésének módja és a korábbi fokozatos fenyőarány csökkenés miatt az őshonos fajok többkorú természetes újulata jelen van, amely az erdőfelújítás költségeit számottevő mértékben csökkenti.
Ezt erősítette meg a házigazda erdészet vezetője is, aki előadásában a károsodott területek felújítási problémái mellett archív képek segítségével bemutatta a kitüntetett szereppel bíró nemzetközi lucfenyő származási kísérleti fenyves történetét, amely a nyírjesi kerületben található.
Az előadásokat követő ebéd után a résztvevők terepi programra indultak. A Mátra előhegyének számító Pipis-hegy fennsíkján két erdőrészlet került bemutatásra. Az első részletben a korábbi szórt fenyő elegy pusztulása csak kisebb záródáshiányt okozott, így adott a természetes erdőfelújulás lehetősége. Ezt a lehetőséget viszont jelentősen befolyásolja a melegkedvelő tölgyes rendkívül erős cserjeszintje. A második erdőrészletben a jelentős arányú fenyő elegy pusztulása már olyan mértékű záródáshiányt okozott, amely a jogszabály alapján mesterséges beavatkozást követel meg. Ennek mikéntjéről már vélemény eltérések voltak a résztvevők között. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a talajvédelmi rendeltetésű erdő a felnyílás határán van, száz százalékos záródás nem követelhető meg.
A társaság ezután hűvösebb helyre utazott, megtekintették a nyírjesi lucfenyő kísérleti területet. Nagy örömünkre velünk tartott Újváriné Dr. Jármay Éva, aki a kezdetektől, 1968-tól fogva koordinálta a nemzetközi kísérleti területtel kapcsolatos teendőket. A múlt felidézése után minden résztvevő számára nyilvánvaló volt a jelen nagy problematikája. Az időjárási anomáliák és az azt követő biotikus károsítás (szúk) veszélyezteti a kísérleti terület fennmaradását. A gazdálkodó a kutatókkal szövetkezve igyekszik mindent megtenni a fenyves további fennmaradásáért. Annál is inkább, mivel egyben a klímaváltozás kiemelt monitoring területe.
Forrás: OEE Erdőművelési Szakosztály
Szerző: Dudás Béla
Fotók: OEE Erdőművelési Szakosztály
Hírszerkesztő: Nagy László