"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Országos díjat kapott a lenti erdész, Primusa József

Országos díjat kapott a lenti erdész, Primusa József

Júliusban az Országos Erdészeti Egyesület Decrett József Emlékérmet adományozott a Zalaerdő Zrt. lenti erdészeténél immár 32 éve dolgozó Primusa József kerületvezető erdésznek.

Magyarország egyik legrégebbi szakmai szervezete az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület. A Kárpát-medencei magyar erdészeket összefogó egyesület minden évben vándorgyűlést szervez, idén a 152. alkalommal. Ez az erdőkkel foglalkozó hazai és határainkon túli magyar szakemberek legfontosabb találkozója. A kétnapos rendezvény házigazdája ebben az évben a Pilisi Parkerdő Zrt. volt. Az eseményen adták át a díjakat az arra érdemeseknek, köztük Primusa Józsefnek.

A méltatásban elhangzott, hogy a kerületvezető erdész Sopronban, a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában 1990-ben szerzett erdésztechnikus szakképzettséget. Szakmai pályafutását 1990. augusztus 1-jén kezdte a Zalaerdő Zrt. jogelődjénél. Munkája során több erdészkerületet megjárt, jelenleg a Kecskés erdészkerület vezetője a  Lenti Erdészetnél. A kezdetektől a természetközeli erdőgazdálkodás elveit vallja, és sikerrel alkalmazza azokat gyakorlati munkája során. Az elmúlt több mint harminc esztendőben kiváló, tölgy és bükk  természetes erdőfelújítások kerültek ki a keze alól.

A fakitermelések lebonyolításakor a tökéletes munkaszervezés, pontos anyagszámadás, az erdőművelésben pedig a gondos, következetes munkairányítás jellemzi. Működési területén az önkormányzatokkal, vadásztársaságokkal és egyéb társadalmi szervezetekkel kiegyensúlyozott, jó kapcsolatot ápol. Az alkalmanként egymásnak feszülő ellentétes érdekek összehangolásában és a konfliktushelyzetek feloldásakor tapintatossága, türelme példaértékű.

Mindennapi feladatai mellett rendszeresen képezi magát szakmai téren is. A Zalaerdő által rendezett Év Erdésze verseny helyi fordulóinak sokszoros, tapasztalt résztvevője, ahol minden esetben kiemelkedően teljesít, több ízben ért el dobogós helyezést. Primusa József az OEE Nagykanizsai Helyi Csoportjának aktív és meghatározó egyénisége, az erdészeténél szervezett szakmai napok, tanulmányutak, bemutatók lelkiismeretes házigazdája. Szerény, alázatos, de nagyszerű közösségi emberként kiválóan teremt kapcsolatot, lelkesedése és derűje hatékonyan szolgálja a helyi csoport összetartását.

A Decrett József-díjat - emlékplakettet, kitűzőt, pecsétgyűrűt és oklevelet - a középfokú végzettségű, vagy ahogy Primusa József szaknyelven megfogalmazta: a "tő melletti" erdészeknek ítélik oda minden évben. Országosan hárman kaptak díjat, a zalai erdész mellett egy visegrádi és egy nagyatádi kollégát tüntettek ki. A névadó Decrett József a 17-18. században dolgozott a Felvidéken. A magyar erdészet egyik úttörője volt, például Svédországból hívott erdészeket, hogy bemutassák a fűrészes favágást, hazánkban addig fejszét használtak erre a célra.

- Már általános iskolás koromban kigondoltam, hogy erdész leszek, ki is tartott az elhatározásom - beszélt a kezdetekről Primusa József, akivel a kitüntetés kapcsán beszélgettünk. - Az iskolák elvégzése után kerültem Lentibe az erdészethez, azóta itt dolgozom, a kecskési kerületben. Ez a terület a Rédics környéki és a hetési részt foglalja magába, de van területem Lenti környékén is. Jóval nagyobb, mint régebben volt. Már lassan 40 éve ebben a világban élek, de nem is lenne nekem való egy irodában ülni naphosszat. Korán indul a nap, a munka magába foglalja az erdőművelés, fahasználat, fakivágás, szállítás ellenőrzését, szervezését. És persze az erdei vadakkal is van kapcsolat, a vadászat, az állományszabályozás és a vadászvendég kísérése is hozzátartozik a feladatkörhöz. Az erdész azt mondja, megtalálta számítását a szakmában.

-Szerencsés vagyok, mert azt csinálom, az a munkám, amit szeretek - mondta. - Sokat köszönhetek a tanáraimnak, igazi erdészektől tanultunk, az oktatás nagyjaitól. Teljesen más a tananyagot olyan ember szájából hallani, aki írta a könyvet, mint aki már csak használja. Fontosnak tartom, hogy körültekintőek legyünk, és az alkalmazható megoldások közül azt használjuk, amit érdemes. A nyugodt feladatvégzéshez persze kell a nyugodt családi háttér is, és így megvan az egyensúly. A szakma persze változott. Ma már ne úgy képzeljék el az erdészeket, hogy kalapban, puskával a vállunkon járjuk az erdőt és ott élünk egy vadászházban. Ehhez képest száguldunk, illetve a modern eszközök, az elektronika is bekúszott a világunkba, de az erdő ugyanolyan, mint volt. Optimális helyzetben nő magától.

Ám a helyzet napjainkban nem optimális, jóval kevesebb a csapadék az utóbbi években, mint korábban, és mint amire szükség lenne.

-Ha megnézzük most a Kerka-patak menti erdőket, ott azt látjuk, hogy a gyertyánnak hullik le a levele, mintha ősz lenne. A fa azzal védekezik a szárazság ellen, hogy ledobja a lombját. Kérdés, hogy jövőre kihajt-e. Ez főként a klímaváltozás eredménye. Évente ma már csak 500 milliméter csapadék hull, ez is egy tételben, míg régebben megvolt a 800-1000 mm. Az is megfigyelhető, hogy nincs pára az erdőkben, a légköri aszály is óriási. Bízzunk benne, hogy ez a változás megáll, megfordul. Az erdőgazdaság annyit tud tenni, hogy a szárazságtűrőbb, például a kocsánytalan tölgy javára dolgozik, ők kapják meg gyérítésnél a növőteret. Talán a most megjelenő bükk- és tölgycsemeték már ezem körülmények között felnőve szárazságtűrőbbek lesznek.

Forrás: zaol.hu

Fotók: zaol.hu

Hírszerkesztő: Nagy László