"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Mecsekiek a pilisi erdőkben

Mecsekiek a pilisi erdőkben

Az OEE Baranya megyei Helyi Csoportja vendégségben járt a főváros közelében található Pilis hegységben. Kétnapos tanulmányi út keretében 2015. október végén került sor a látogatásra a Pilisi Parkerdő Zrt. és az OEE Visegrádi Helyi Csoport meghívására.

Budakeszire érkezvén a házigazdák részéről állandó kísérőnk, Kissné Szabó Gabriella közjóléti előadó, illetve Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója frissen sült házi süteménnyel és gazdag ízvilágú gyümölcspárlattal fogadta a vendégeket.

A rövid köszöntőt követően az igazgató szakvezetésével sétát tettünk a park területén, és ezzel ízelítőt kaphattunk a vadaspark mindennapi életéből.  Megismerhettük többek között az állatok etetési szokásait, és betanításuk lépéseit, valamint képet kaphattunk a kerítésen belüli erdőfelújítás kihívásairól. Amellett, hogy megsimogathattuk az állatokat, az erdei sétánk csattanójaként egy igazi kommunikációs attrakciónak is szem- és elsősorban fültanúi lehettünk a park egyik állattrénere és egy aranysakál között.

A Magyarország őshonos állatfajait bemutató vadaspark sokrétű tevékenységében kiemelt szerepet kap az ismeretterjesztést, amely rendkívül fontos a fiatal generációk környezetnevelésében, tudatformálásában. Az évi 150 ezer főt elérő látogatószám azt bizonyítja, hogy a környéken élők nyitottak a magyar erdők élővilágának megismerésére. A park körbejárását követően a csoport tagjait ízletes, finom ebéd várta a vadaspark éttermében.

Szakmai programunk ezután az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár megtekintésével folytatódott. Dr. Boda Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészet vezetője által nyerhettünk betekintést a könyvtár páratlan, felbecsülhetetlen értékű – mintegy 22 000 kötetes – könyvgyűjteményébe, valamint az ugyancsak itt található erdészettörténeti gyűjteménybe.

Ezt követően ragyogó, szép őszi időben a Hárs-hegyen folytatódott gyalogos terepi programunk Kissné Szabó Gabriella és Boda Zoltán vezetésével. Elsőként a budaszentlőrinci pálos kolostor romjainál álltunk meg, ahol dr. Tóth Aladár, az OEE Baranya megyei Helyi Csoport oszlopos tagja ismertette az emlékhely fontosabb tudnivalóit.

Ezután tovább folytattuk utunkat a Budapestre gyönyörű rálátást nyújtó, több mint hat méter magas, fából és vasból készült Kis-Hárs-hegyi kilátóig, amely Makovecz Imre tervei alapján valósult meg. Első napunk utolsó tervezett pontjaként a Hárs-hegyen található elegyes tölgyesekben tekintettünk meg az örökerdő kialakítását és kezelését. Rácz Károly erdőgondnok és Jorzsits Miklós kerületvezető erdész kalauzolásával megszemléltük az évek folyamán kialakított lékeket és közben megbeszéltük a felmerülő izgalmas szakmai kérdéseket. A mecseki erdőkben is gond a tölgy főfafajú állományok átalakítása, illetve szálalása, ezért különösen nagy jelentőséggel bírt a témával kapcsolatos eszmecsere.

A nap zárásként elfoglaltuk visegrádi szálláshelyünket a festői környezetben található Madas László Erdészeti Erdei Iskolában és a programokban bővelkedő szakmai nap végén bőséges vacsora várt bennünket a Mogyoróhegy Étteremben. A vacsora elfogyasztása után a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai, Kissné Szabó Gabriella, Kiss Balázs és Tóth Kristóf baráti beszélgetésre invitálták csoportunk tagjait a Makovecz Imre által tervezett Erdei Művelődés Házába.

Látogatásunk második napjának terepi programja a Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Bertényi Miklós Füvészkertben folytatódott, ahol Némedy Zoltán erdőgondnok és Schült Andrea szakvezetésével igazi vadregényes sétát tehettünk az évszázados fák, fiatal fenyők, cserjék festői csoportja között. A kultúrtörténeti emlékekben is bővelkedő környéken sok érdekes látnivalót fedezhettünk fel. Az erdőanyai tanösvény utolsó állomásaként a völgyben kialakított pisztrángos tavakat tekintettünk meg. A tavak üzemeltetéséről Szabó Gábor telephelyvezető beszélt. A halgazdaság újraindításával 15 000 halat telepítettek a tavakba, amelyekben kétféle pisztráng él, a sebes pisztráng és a szivárványos pisztráng. A három tó vízellátásáról az Apátkúti-patak gondoskodik. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársaitól megtudtuk, hogy a parkerdei funkciók színvonalas fenntartása és működtetése nem kis feladat az erdészet számára.

A füvészkert megtekintése után a Mexikó-pusztai Pro Silva bemutató területen folytatódott tovább szakmai programunk. Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök (egyben az OEE Visegrádi HCS elnöke), valamint Szenthe Gábor erdőgondnok jóvoltából rendkívül tartalmas szakmai beszámolót kaptunk a Pro Silva elvein alapuló, folyamatos erdőborítású gazdálkodásról és közben megtekintettük a területen lévő bükkösöket, amelyekben hosszú távú üzemi kísérletek folynak. E kutatások elsősorban a gazdálkodás ökonómiai elemzésre összpontosulnak, illetve olyan gyakorlati erdőművelési módszerek bemutatására, amelyek kielégítik mind az erdőművelési, mind a természetvédelmi, továbbá a közjóléti szempontokat is.

A tervezett kétnapos szakmai programunkat kiadós ebéddel zártuk, magyaros ízek mellett vitattuk meg a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással, készletgondozással kapcsolatos felvetéseket. Az ebéd után immár kellő lendülettel indultunk el a Pilis-tetőn (756 m) az előző évben átadott Boldog Özséb-kilátóhoz. A kilátóhoz vezető utunk során szembesülnünk kellett a tavalyelőtt decemberben történt jégkárpusztítással. A károk mértékéről szakvezetőink tájékoztattak, külön felhívták a figyelmet a káresemény következményeire a különböző korú és szerkezetű állományokban. Szemmel látható volt, hogy az átalakító üzemmódban kezelt erdők kevésbé károsodtak, mint a mellettük lévő egykorú, jelenleg még vágásos üzemmódban kezelt állományok. A kár okozta rendkívül lehangoló látvány mély nyomot hagyott bennünk, azonban a kilátóból elénk táruló csodálatos panoráma valamelyest kárpótolta ezt az érzést.

Forrás: OEE Baranya megyei HCs

Szerző: Sporcic Dean

Fotók: Kiss Milán, Kocsis Tamás, Németh Rudolf

Hírszerkesztő: Nagy László