A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Győri Erdőgazdasági Helyi Csoportja „Talajtanos Szakmai Napot” szervezett 2015. november közepén a Hanságban.
A Talajok Nemzetközi Éve alkalmából rendezett programon társaságunk szakemberein kívül a NÉBIH (erdészeti hatóság) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság képviselői is részt vettek. Meghívott terepi „előadónk” dr. Kovács Gábor egyetemi docens volt, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara részéről, aki nemcsak a katedrán, hanem a mindennapi gyakorlat földszagú, gumicsizmás valóságában is képes nagyszerűen közvetíteni a termőhelyismerettani tudnivalókat.
A rendezvényen részt vett Balsay Endre, nyugalmazott erdészeti igazgató is, aki a Hanság múltjának nagy ismerője (a „Fejezetek a Kapuvár környéki erdők történetéből” című könyv szerzője). Az általa elmondottakon keresztül pillanatfelvételek helyett évtizedes folyamatokat ismerhettünk meg az egyes helyszíneken. Bedő-díjas kollégánk egy 1934-es, Esterházy-uradalomból származó üzemtervet is magával hozott, ami a távolabbi múltba engedett bepillantást számunkra.
A talajokat stabil külső tényezőnek szokás tekinteni, és ez emberi léptékkel mérve általában így is van, de a tőzeges talajok esetében néhány évtized alatt is jelentős változások mehetnek végbe. A Hanságban ma is zajlanak ilyen folyamatok – sajnos többnyire kedvezőtlen irányban.
Az elmúlt 60 évben a tőzegréteg vastagsága évente fél centiméterrel csökkent a térségben. Ennek megfelelően a talajvízszint ugyanilyen ütemben kerül közelebb a felszínhez, ami egyes helyeken már nagyon komoly problémát okoz a fafajválasztásban. A tapasztalatok szerint a nemesnyárak bírják legjobban a tartós elöntést (ráadásul intenzív anyagcseréjükkel nagyban elősegítik a vízszint csökkenését), szemben a természetvédelem által favorizált égerrel.
Egyes területeken a mélyforgatás mesterséges talajokat hoz létre, felszínre kerül a meszes, dunai kavicsos alapkőzet, alatta található egy vékony tőzeges, kotus réteg. Ahol az eredeti termőréteg túlzottan elvékonyodott, ott a mélyforgatással lehet valamit javítani a talaj szerkezetén.
A vízfolyások közelében talajkombinációk is előfordulnak, például a Répce öntésterületén az eredeti tőzeges, kotus láptalajon a rendszeres elárasztás komoly hordalékréteggel gazdagította a felszínt, így itt ma már az öntéstalaj jelleg a meghatározó.
A nap során hat állomáshelyet látogattunk meg, hat talajszelvény gödröt elemeztünk. Az időjárás ideális volt, májust idéző napsütés kényeztette a résztvevőket. A programot a házigazda Kapuvári Erdészet jóvoltából ízletes ebéd zárta a Rókatói Vadászházban.
A szakmai napról további fényképek az Egyesület események képgaláriában nézhetőek meg.
Forrás: OEE Győri Erdőgazdasági Helyi Csoport
Szerző: Iványi Ákos
Fotók: Iványi Ákos
Hírszerkesztő: Nagy László