"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

A Gerecsében jártak a tolnai erdészek

A Gerecsében jártak a tolnai erdészek

Az Országos Erdészeti Egyesület Tamási helyi csoportja a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. szervezésében szakmai kiránduláson vehetett részt Süttőn, 2014. július 23-24-én, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. meghívására.A Tolnai-hegyhát lösz borította tája után a Gerecse sziklakibúvásos erdei érdekes, felüdülést nyújtó látvánnyal fogadtak minket. A két napos erdészeti és kultúrtörténeti program számos lehetőséget nyújtott a Gerecse megismerésére, melyre szívesen vállalkoztunk.

A házigazda szerepét a Süttői erdészet vállalta, mely vendégszeretetben és kiváló program szervezésben lelkiismeretesen kitett magáért, így a két nap alatt kitűnően érezhette magát a csapat. Keresztes György vezérigazgató helyettes, Szimicsek László igazgató és Pekár Attila vadgazdálkodási műszaki vezető fogadott minket szívélyesen és kísértek végig bennünket programról programra.

Elsőként a helyi, sziklás terepen egy túrán vettünk részt a Gerecse erdeiben. A Gerecse geológiáját a már Árpád korban is használt Tardosi kőfejtőben vizsgálhattuk meg. Mátyás király budai építkezéséhez használt tardosi vörösmárvány kitermeléséről a bányaigazgató tájékoztatott részletesen és még a kézi kőfejtés idejéből származó magyar, szlovák, német és olasz szavakat is tartalmazó, ritmusos bányász munkadallal (kommendóval) is kedveskedett a társaságnak. Mivel kalapácsokat és ékeket nem kaptunk a dalhoz, így a gépi kőfejtést tekintettük meg közelebbről.

Utunkat a Gerecse Kis-Gerecse csúcs közelébe lévő, csak erdei kövesutakon megközelíthető Serédi kastélyhoz vezetett, melyet 1935-ben Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek építetett. A gyönyörű környezetben található elragadó épület jelenleg is egyházi üdülőként szolgál, melyet az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium működtet. A kastély mellett bentlakásos erdei iskola is található, melyben környezeti nevelés folyik.

A délutánt a neszmélyi borvidék megismerésével zártuk, ahol az ökológiai szőlőtermesztésről is kaptuk kimerítő tájékoztatást. Másnap délelőtt a Süttői erdészet erdőgazdálkodásába tekinthettünk be, mely a speciális honvédelmi rendeltetés és a természetvédelmi érdekek miatt érdekes egyveleget mutat. Korlátozással nem érintett terület mindössze az erdészet pár hektáros, fiatal erdőtelepítése, így lassan kezdtük megérteni a Gerecse erdőgazdálkodásának nehézségeit.

A szomódi lőtéren az épp aktuális éleslövészet közepette, de természetesen maximális biztonságban élvezhettük az erdőgazdálkodás bemutatását. Az erdészet faanyagtermelésének tűzifa hányada a termőhelyi és honvédelmi okok miatt közel 90%, melynek értékesítésében még a Duna is gátat szab. A tolnai erdőkhöz igen hasonló fafaj összetételű erdőket a korlátozások miatt szinte kizárólag természetes felújítóvágásokkal véghasználják, azonban a ritka termések miatt kénytelenek alátelepítéseket is alkalmazni. A Süttői erdészettől a Pusztamaróti Történelmi Emlékhelyen vettünk búcsút, ahol a mohácsi csatavesztés után a magyar csapatok visszavonultak és a török sereg megsemmisítő csapást mért a szekértáborban védekező magyarokra, 20-25.000 áldozatot maguk után hagyva.

Gerecsétől hazafelé menet a Vértesi Erdő Zrt. Agostyáni Arborétumában vettünk búcsút, ahol szívélyes fogadtatásban és érdekfeszítő idegenvezetésben lett részünk. Köszönjük a szervezésben résztvevő helyi erdőgazdasági kollegáknak, erdészeknek, vadászoknak, hogy gondoskodtak a tolnai erdészek szakmai látókörének szélesítésén, így szakmai tapasztalatokkal gazdagabban és az erdész barátságban megújult erővel érkezhettünk vissza a Tolnai-hegyhátra.

Forrás: OEE Tamási Helyi Csoport

Szerző: Gál László

Fotók: OEE Tamási Helyi Csoport

Hírszerkesztő: Nagy László