"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Ünnepi Közgyűlés a Gödöllői Királyi Kastélyban - köszöntők, ünnepi beszédek - OEE 152. Vándorgyűlés

Ünnepi Közgyűlés a Gödöllői Királyi Kastélyban - köszöntők, ünnepi beszédek - OEE 152. Vándorgyűlés

Magyarország egyik legrégebbi szakmai szervezete az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület. A Kárpát-medencei magyar erdészeket összefogó egyesület minden évben vándorgyűlést szervez, idén a 152. alkalommal, mely az erdőkkel foglalkozó hazai és határainkon túli magyar szakemberek legfontosabb találkozója. A 2022. június 30 - július 1. közötti kétnapos rendezvény házigazdája ebben az évben a Pilisi Parkerdő Zrt volt. Az első nap kiemelt ünnepi eseménye az egyesület Ünnepi Közgyűlése, amelynek a Gödöllői Királyi Kastély adott méltó helyszínt.

A közgyűlés kezdetekor, a hagyományoknak megfelelően az Egyesület hivatalos zászlajának, az Egyesület vándorgyűlési vándorzászlajának és a MEVME zászlajának ünnepi bevonulására került sor, majd a jelenlévők közösen elénekelték a magyar Himnuszt.

Ezt követően Elmer Tamás az OEE főtitkára üdvözölte a Vándorgyűlésen - határon innen és túlról - megjelent több mint 700 résztvevőt. Külön köszöntötte az Ünnepi Közgyűlés díszvendégeit: dr. Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét, dr. Nagy István agrárminisztert, Jakab Istvánt az Országgyűlés alelnökét, a MAGOSZ elnökét, Nobilis Márton államtitkárt (AM), Zambó Péter államtitkárt (AM), korábbi OEE elnököt, Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét és Szentpéteri Sándort, korábbi helyettes államtitkárt, az Agrárminisztérium részéről. Rajtuk kívül a rendezvény házigazdáiként Kiss Lászlót, az Országos Erdészeti Egyesület elnökét és Reinitz Gábort, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatóját.

A meghívott vendégek között üdvözlte továbbá dr. Fábián Attilát, a Soproni Egyetem rektorát, dr. Posta Katalint, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorhelyettesét, Jámbor Lászlót az Országos Magyar Vadászkamara elnökét, Mocz Andrást, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnökét, Hatala Pált, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökét, dr. Orlóci Lászlót a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökét, Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét, dr. Vörös Józsefet, a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelőbizottságának elnökét.

Köszöntötte a határontúli tagtársakat, kollégákat, közülük kiemelten  Ágíj Lászlót, Egyesületünk Kárpátaljai Helyi Csoportjának elnökét. Valamint a Horvátországból és Németországból érkezett vendégeket, Egyesületünk tagságát, az Elnökség tagjait, az állami erdőgazdaságok vezérigazgatóit, és a Soproni Egyetem hallgatóit.

A főtitkári bevezetés után Reinitz Gábor a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, mint a Vándorgyűlés házigazdája üdvözölte a megjelenteket.

"Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr, Miniszter Úr! Elnök urak, Államtitkár urak! Tisztelt meghívott vendégeink, kedves Kollegák!

Szeretettel és barátsággal köszöntök mindenkit az Országos Erdészeti Egyesület 152. Vándorgyűlésén! Erdészként nagy öröm számomra, hogy újra találkozunk és együtt vagyunk két napig, házigazdaként pedig büszke vagyok, hogy annyi év után – közel 30 évről beszélünk - újra nálunk, a Pilisi Parkerdőben történik mindez.

A megtiszteltetés érzésével, és nagy lelkesedéssel vágtunk bele a szervezésbe, azzal az inspirációval, hogy büszkén adjuk át tapasztalatainkat és bemutassuk eredményeinket a kollégáknak mindazzal kapcsolatban, amit az elmúlt évtizedekben elértünk. Aki az erdőgazdálkodásban dolgozik tudja, hogy a Parkerdő - sajátos elhelyezkedése révén - sokkal hamarabb szembesül a társadalomnak az erdő és erdőgazdálkodó felé támasztatott elvárásaival, mint a fővárostól távolabb gazdálkodó kollégák. A Parkerdő változatos természeti adottságai, természetközeli gazdálkodása mellett az ebből fakadó tapasztalatokat, sajátosságokat is szeretnénk megosztani  a Vándorgyűlés szakmai programjain keresztül.

Amikor utoljára, 1994-ben szintén a Pilisi Parkerdőnél gyűlt össze az erdész szakma, éppen ágazatunk  egyik alapvető szervezeti átalakulása zajlott: megalakultak az állami részvénytársaságok.

Azóta eltelt közel három évtized és most is komoly kihívások idején látjuk vendégül a magyar erdészeket. Meggyőződésem szerint a szakmánk, a hivatásunk és az ágazatunk jelenleg mélyreható változásokon megy keresztül, elsősorban olyan környezeti tényezők terén, mint a klímaváltozás és a társadalmi igények, elvárások átalakulása.

Úgy gondolom, hogy ezeknek a változásoknak, azok súlyának a szakmánkon belüli felismerése, megítélése és elhelyezése rendkívül aktuális feladat. Éppen ezért kiemelt megtiszteltetés és nagyon jó alkalom számunkra, hogy a Pilisi Parkerdő éppen most láthatja vendégül a Vándorgyűlést: bízom abban, hogy a kötetlen beszélgetések, az együttlét és a szakmai programok keretében meg tudjuk mutatni az általunk elképzelt válaszokat is ezekre a kihívásokra, és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megpróbáljuk esetenként új módon szemlélni önmagunkat és a feladatainkat.

Személy szerint azt gondolom, hatalmas lehetőség és felelősség van az erdészek kezében: mi vagyunk Magyarország zöld vagyonának, ökológiai tőkéjének kezelői és gyarapítói, ahhoz azonban, hogy e szerepünket hatékonyan betölthessük, e téren is együtt kell működnünk, össze kell fognunk. Jelenlegi munkám minden területén érzékelem, mekkora értéke és ereje van az együttműködéseknek, amelyek nélkül kevésbé hatékonyak és kiszolgáltatottabbak vagyunk.

Az új, városi erdőkkel kapcsolatos programunkban szorosan együttműködünk önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és egyre inkább a városi erdőket használó lakossággal.

Az évek során érdemi és kölcsönösen előnyös szakmai együttműködést alakítottunk ki a természetvédelemmel is.

Pályázati projektjeinkben állami szervezetek az együttműködő partnereink. Ami pedig mindenképpen kiemelendő: különféle programokban egyre inkább megjelennek együttműködő partnerként a zöld értékek támogatására nyitott piaci szereplők is.

Az együttműködés fontossága mellett még két fogalmat szeretnék hangsúlyozni: az elismerés és az öröm, amelyek nélkül minden munka lélektelenné válik. Szeretnék gratulálni a most díjazott kollégáknak, s kifejezni őszinte örömömet, amiért a díjazottaktól több szál vezet a Pilisi Parkerdőbe!

Remélem mindenki megtalálja a számára érdekes, újdonságot kínáló szakmai tartalmat, és a köszöntő elején említett, a Parkerdő sajátos elhelyezkedésére, adottságaira visszautalva, amit a mögöttem lévő molinó is igyekszik kifejezni: hiszen ahhoz, hogy láthassuk a Börzsöny igazi szépségét, bizony akkor is a Pilisbe kell jönni!

Programjainkhoz jó szórakozást és tartalmas baráti beszélgetéseket kívánok,  Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!"

A vezérigazgatói köszöntő után Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke tartotta meg ünnepi beszédét.

" Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr, Miniszter Úr, Államtitkár Urak! Tisztelt Alelnök Úr, Elnök Urak! Hölgyeim és Uraim!

Igen nagy tisztelettel köszöntöm 152. Vándorgyűlésünk valamennyi résztvevőjét! Köszöntöm a meghívottakat, aktív és nyugdíjas tagtársainkat – külön tisztelettel köszöntöm Ágíj László urat, a Kárpátaljai Helyi Csoport elnökét, aki a rendkívüli körülmények között is módját ejtette, hogy megtiszteli rendezvényünket.

Köszöntöm Házigazdánk, a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársait, akik dr. Madas László szellemi örökségeként, már fél évszázados hagyományait ápolják az erdő és az ember jó kapcsolatát szolgáló gazdálkodásnak. Erre építik az erdők védelmi és turisztikai szolgáltatásának, kulturális szerepének, gazdasági hasznosításának összehangolását, a folyamatos erdőborítás kimagasló arányú alkalmazása mellett.  Egészen bizonyos, hogy ma már e képességek nélkül nem működhetne színvonalasan állami erdőgazdálkodó, a főváros és a Dunakanyar sokmilliós látogatottságú övezetében.  

Egyesületünk a Bugaci vándorgyűlés óta eltelt időszakban is a maga történelmi alapjain, rendezetten, szervezeti és gazdasági értelemben egyaránt erősödve szolgálja a küldetését. Eredményes időszakról számolhatunk be, mind alaptevékenységünk, mint programjaink tekintetében.

Költségvetésünk milliárdos nagyságrendű. Az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és a Küldöttgyűlés a szabályok szerint értékeli munkánkat, melyről rendszeresen számot adunk a fórumainkon. Kiemelt eredményünk szervezetünk határon túli, folyamatos megerősítése. 3700 fős Egyesületünk ma már közel tíz százaléknyi külhoni illetőségű tagot jegyez a Kárpát-medencéből!

Segítjük a magyar nyelvű erdőmérnök-képzést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi fakultásán is, egyidejűleg külföldi kapcsolatainkat német, osztrák és lengyel egyesületekkel bővítettük.

Az Agrárminisztérium támogatásával folytattuk a környezeti nevelési programjainkat, melyek révén a fiatalokat az erdők és az erdészek szövetségesévé fogadjuk, közöttük megszólítjuk a jövő erdészeit:

Valamint:

Az idei évben is legnagyobb szervezési feladatunk az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központ forrásaiból megvalósított Erdei Vándortábor Program. 

2017 óta közel 1500 pedagógus végezte el a gyalogos túravezető képzésünket. Idén nyáron mintegy 7 ezer táborozó tölt el egy hetet a 12 útvonalunk valamelyikén. A programban mára 30 ezer táborlakó, 210 ezer vendégéjszakát töltött az erdeinkben. Programunk – új elemmel, a Vándor Viadallal bővítve – előző évben a Zemplénbe, idén pedig a Karancs-Medves térségébe is elvitte a fiatalokat. 

Alapítványaink működése rendezett:

Sikereink záloga partnereink, köztük az ágazat vezető szintjein szolgáló erdészek elkötelezett hozzáállása. Nyilvános köszönet illeti meg őket!

Ugyanitt szeretném kifejezni az elismerésemet az aktív tagjaink, áldozatkész tisztségviselőink, valamint a Titkárság példaértékű munkájáért, hogy programjainkat jó színvonalon valósíthattuk meg.

Tisztelt Kollégák!

Az erdő mindannyiunké, a felelősség az erdészeké. A jövő erdeiért ma kell cselekednünk!” – így hangzik rendezvényünk jelmondata. Ezt a témát járta körül Szöulban, a XV. Erdészeti Világkongresszus is. Az ott elfogadott dokumentum a „Szöuli nyilatkozat az erdőkről” címet viseli, és még hosszú ideig fognak hivatkozni rá a világ szakmai műhelyeiben.

Történelmünk során, az adott korszak magyar erdészei mindig kezelni tudták az erdőket érintő kihívásokat. A jelen folyamatai – globális felmelegedés, a járványból és a háborúból fakadó válságok – korábban nem látott kockázattal terhelik szakmánk jövőjét.

A helyzet súlyát nem lehet túlértékelni. A tudomány tragikus víziót fogalmaz meg arra az esetre, ha a legrosszabb forgatókönyvet nem sikerül elkerülnünk.

Nekünk egyszerre kell lépést tartanunk a társadalmi igényekkel és a gyors ütemben változó környezeti tényezőkkel. Egyaránt vagyunk a helyzetek elszenvedői és a megoldás letéteményesei. A változó világ újabb feladatok elé állítja az erdészeket.

Ma is feladatunk válaszokat adni a napjaink új kérdéseire. Feladatunk biztosítani az erdők fenntarthatóságát – a környezeti és gazdasági változásokhoz igazodva.

A legfontosabb, aktuális kérdések:

  • Hogyan mérsékelhetjük a klímaváltozás és a biológiai inváziók negatív hatásait? Miképpen erősíthetjük erdeink alkalmazkodó képességét?

  • Miként termeljünk több, hosszú életciklusú termékek előállítására alkalmas – ezért a szénmegkötést segítő, értékes –­ faanyagot úgy, hogy közben ügyelünk a biodiverzitás megőrzésének szempontjaira?

  • Az erdők mely nem anyagi szolgáltatásainak fejlesztésével szolgálhatjuk még jobban a társadalmi jólétet és az erdők védelmi funkcióit? 

A válaszokat keresve és az erdész szakma összefogására, programot fogalmaztunk meg. A program természetes letéteményesei tagjaink – és a szakosztályok, mint az Egyesület műhelyei.

A háttéranyagot a munkát segítő szakmai csoport készítette elő, majd azt egy szakosztályvezetői értekezleten pontosítottuk.  Ezt követően az Elnökség és a Küldöttgyűlés elé vittük, melyet a testületek elfogadtak.

Röviden, a legfontosabb gondolatokról:

A jelenkor, egyes érvényesnek tartott gyakorlatokon való túllépésre késztet bennünket. Minél összetettebb problémával kerülünk szembe, eszköztárunkat annál inkább ki kell egészítenünk az erdővel foglalkozó társ-tudományágak ismeretanyagával.

Szakmánk eddig sikeresen alkalmazkodott a társadalom és a gazdaság erdővel kapcsolatos igényeihez. Most, a természeti körülmények korábban ismeretlen sebességű változásaihoz is igazodnunk kell!  Az ehhez szükséges képességeink és elfogadottságunk fejlesztése csak szaktudásunk bővítése mellett képzelhető el.

Az erdészet az erdei ökoszisztémák kezelését jelenti – azzal együtt, hogy a klímacélok elérése és a biodiverzitás megőrzése nem lehetséges aktív erdőgazdálkodás nélkül! Ennek feltétele: az erdész összetett szerepének megerősítése az erdőben és a társadalomban.

Egyesületi jelmondatunk első tagja nem véletlenül a „Szakértelem”!

Úgy gondoljuk, az alábbi szakterületek gondozása kerül előtérbe:

  • a meglévő erdőkben végzendő, ellenálló képességet javító szakmai munkák,

  • az erdők diverzitását fenntartó erdőgazdálkodási elvek és technológiák,

  • a klíma, a termőhely változásainak ellenálló erdőtelepítések kérdései,

  • az erdők vízgazdálkodási értékének növelése,

  • a fenntartható fahasznosítás szerepe a klímastratégiában,

  • az idegenhonos, inváziós fajok kezelésének stratégiája,

  • a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás összhangjának fenntartása,

  • az erdő irányában alakuló társadalmi igények felmérése, válaszaink fejlesztése,

  • az erdők immateriális szolgáltatásainak ellentételezési lehetőségei.

Programunk része a szakosztályok aktivitásának ösztönzése és célzott pénzügyi támogatása – amire a lehetőségeink szerinti legnagyobb keretet különítettük el.

Az Erdészeti Lapokban új rovatokat indítottunk, nagyobb teret adva a modern ismeretanyagoknak.  

Elkezdtük az „OEE Szaktudás Füzetek” sorozat évi két megjelenéssel tervezett kiadását.  Az első füzetünket „Habitat-fák és holtfa az erdőben” címmel, tagjaink megkapták a júniusi lapszám tematikus mellékleteként, letölthetővé tettük a honlapunkról, érdeklődő vendégeink részére pedig itt is tudunk belőle néhány példányt biztosítani.

A soron következő szakanyag, az Erdészeti Lapok 160 éves jubileuma tiszteletére, az „Erdők a világban, Európában és Magyarországon” című, novemberben megjelenő különszám lesz.

Eszközünk a bővülő kapcsolat az állami és a magán erdőgazdaságokkal, a megújult Soproni Egyetemmel, a Herman Ottó Szakkollégiummal, valamint a Pro Silva Hungaria Egyesülettel. Lehetőségünk van kulcsemberek szervezetbe vonásával fejleszteni az OEE kapcsolatait a természetvédelem, valamint az ökológia szakterületén.

Ezen felül, egyesületi cél a nemzetközi kapcsolatok további bővítése, a legújabb pályázati lehetőségek feltárása, valamint bekapcsolódni az erdőtanúsítás hazai szabályainak előkészítésébe.

Emellett, mindannyiunk hétköznapi lehetősége a helyi „jó erdészeti gyakorlatok” terjesztése!

Szaktudásunk és társadalmi kapcsolataink kiszélesítése abban is nélkülözhetetlen, hogy a környezetünket hitelesen tájékoztathassuk erdeink állapotának alakulásáról.

A munkánkat időről-időre, kiragadott és nem megalapozottan hirdetett megállapítások nehezítik. Közülük a jó szándékúakat kijavítva erősítjük, a támadásként érkezőkre pedig fontos feladatunk jó válaszokat adni.

Mint mindenkor, ma is kezelünk régről való problémákat. Ezek megoldásában az Egyesület vállvetve működik közre a társ-szervezetekkel, a kormányzat és a szakigazgatás illetékeseivel. Közülük itt a magyar magánerdők privatizációs örökségből következően kihasználatlan, gazdasági és természeti lehetőségek feltárását említem.

Az idei évünk következő nagy egyesületi kihívása a tisztújító választások végrehajtása. A Választási Bizottság megkezdte munkáját, az elnökség november 25-ére tűzte ki a megválasztott új küldöttek gyűlésének időpontját.

Tisztelt Tagtársaim, Hölgyeim és Uraim! Vándorgyűlésünk vezető gondolata a közcélokat szolgáló szakmaiság. Elhivatott házigazdánk, a Pilisi Parkerdő minden tekintetben felkészült ennek a képviseletére. A holnapi tanulmányutak meggyőző erővel fogják lefedni szakmánk valamennyi részterületét. Nagyszerű lehetőség, hogy közös céljaink itt, a legjobb referenciákkal kaphatnak megerősítést! Köszönet érte!

Végezetül a leköszönő Elnökség és a magam nevében elismerésünket fejezem ki az Erdészverseny helyezettjeinek, köszönöm a szervezők színvonalas munkáját! A kitüntetetteknek gratulálok!

Ennek jegyében kívánok Önöknek tartalmas programokat, az estére kellemes baráti találkozót, sok sikert és jó egészséget! Jó Szerencsét! Üdv az Erdésznek!"

A globális környezeti kihívások mellett a fokozódó társadalmi elvárásokra is reagál a hazai erdőgazdálkodás. Ez elsősorban az erdők rekreációs funkcióinak erősítését, az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását jelenti. Így az erdészeti ágazat, mint a körforgásos gazdaság összetett rendszereket kezelő kulcsszereplője képes proaktívan hozzájárulni az ország és az Európai Unió által vállalt klímacélok eléréséhez, valamint a biodiverzitás megőrzéséhez.

A magyar erdők és az annak hosszútávú fenntarthatóságát biztosító erdész társadalom ügye, nemzeti kérdés is egyben, így az OEE elnökének ünnepi beszédét követően dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az OEE Tiszteletbeli Tagja szólt a közgyűléshez.

Többek között kiemelte: „Az erdészet szerepe hangsúlyos az ország szénmegkötési kapacitásainak növelésében, és a fenntartható fahasznosítás révén a gazdaság és a társadalom energia- és alapanyag ellátásában is. Napjainkban emellett kiemelt szükség van az erdők kínálta rekreációs lehetőségekre, így a hazai erdésztársadalom munkája kiemelt jelentőségű”. Majd külön méltatta a nagy hagyományokkal rendelkező szervezet egész Kárpát-medencére kiterjedő működését, amely a mindennapokban egyesíti a magyar nemzethez tartozó szakembereket.

Ezt követően ünnepi gondolatai tolmácsolásában Nagy István agrárminiszter az állami erdőgazdaságokban végzett munka eredményét, a kormány törekvéseivel összhangban lévő közcélú feladatok ellátásának értékét emelte ki. A magyar kormányzat, a magyar agrárium számít a magyar erdőkre, és számít az erdőket kezelő erdész szakemberekre – jelentette ki az agrárminiszter.

Az erdőgazdaságok éves szinten 100 milliárd forintos kiadásra termelik meg a fedezetet, amelyből fenntartható módon kezelik az erdőket, ökoturisztikai infrastruktúrát működtetnek, közfoglalkoztatási, szociális tüzelőanyag és fásítási kezdeményezésekben vesznek részt, természetvédelmi programokat valósítanak meg. Hangsúlyozta, az állami erdőgazdaságok hálózata jól működő rendszer, amelynek alapjaiban történő megváltoztatását semmi sem indokolja, így megerősítette, hogy az újra felröppent ellenzéki híresztelésekkel ellentétben nincs napirenden az állami erdőgazdaságok haszonbérbe adása.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy hazai viszonylatban a kormány már az előző ciklusban jelentős fásítási programokat indított, az új közösségi agrárpolitika tárgyalásai során pedig határozottan azt az álláspontot képviseli, hogy az erdők fenntartása is olyan közérdek, amelyre a korábbinál nagyobb mértékben kell forrásokat biztosítani.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az agrárágazati szervezetek közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Ennek jó példáját láthatjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) közt kialakult jó együttműködésben is.

A magyar erdők érdekképviseletének legmeghatározóbb kormányzati szervezeti egysége az Agrárminisztérium. Ezen belül is kiemelten fontos szerepet tölt be az Erdőkért és Földügyekért felelős Államtitkárság. Egyesületünk korábbi elnöke, Zambó Péter államtitkár a következőket mondta el ünnepi beszédében.

"Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, Miniszter úr, Elnök urak! Tisztelt Kollégák! Hölgyeim és Uraim!

Két okból örülök a lehetőségnek, hogy néhány gondolattal köszönthetem az Országos Erdészeti Egyesület tagságát, a 152. Vándorgyűlés résztvevőit.

Az első, és fontosabb ok szakmai. A napokban ugyanis egy interjúban feltették számomra a kérdést, hogy 2022-ben mi lehet az erdőgazdálkodás üzenete a társadalom számára. Úgy gondolom, hogy fontos rögzítenünk, egy egész szakma nyilvánosságának erejével kimondanunk, hogy az erdőgazdálkodásnak igenis van érvényes üzenete a 21. század embere számára. Azt üzenjük és képviseljük, hogy a természeti erőforrások közül az erdő az, amelyik fenntartható módon megújítható. Az erdei ökoszisztéma szolgáltatásai azok, amelyekről nem kell és nem szabad lemondania a társadalomnak.

Az erdők kezelése egyesíti a fenntarthatóság ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontjait. Ezért az erdőgazdálkodás Magyarországon nem problémaforrás, hanem a megoldás része. Eddig is fontos szerepet kapott, de további lehetőségeket rejt magában a szénmegkötés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a vidéki foglalkoztatottság, a biodiverzitás növelése, a társadalom egészségének megőrzése vagy éppen az agrárium termelőképességének fenntartása területén. A hazai és az európai erdészek részéről ráadásul mindez több mint üzenet, ez évszázados tapasztalat.

Ezt célozza munkánk, ezt szolgálják eredményeink. A meglévő erdők minőségének megőrzése és az Országfásítási Progam. Az erdőtervezés helyzetének rendezése és az állami erdőgazdaságok közcélú szerepvállalása. És még hosszan sorolhatnánk.

Törekvéseink szerint ennek a gazdálkodásnak a finanszírozását segíti majd az új Közös Agrárpolitika, amely közel háromszoros forrást rendel az erdők fenntartása és gyarapítása mellé. Ezt a munkát szeretnénk megerősödve folytatni, a természeti erőforrásaink kezelését egységes szemlélettel megvalósítani. A kormányzati struktúrában ezért kapott ismét nevesített államtitkárságot az erdők ügye.

A magyar erdők számos tartalékot és lehetőséget rejtenek. Ezek kiaknázásához azonban a szakmánknak is meg kell újulnia. Ez a folyamat több évtizeddel ezelőtt elkezdődött, de úgy gondolom, hogy a mostani vándorgyűlésen újabb lendületet kaphat.

A legfontosabb az a szemléletbeli változás, amely a gazdálkodás elsődleges termékének magát az élő erdőt tekinti. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy ezt a természeti rendszert a változó környezeti viszonyok mellett is jó minőségben megőrizzük. Ha változatos, egészséges erdei életközösséget tudunk fenntartani, akkor abból már következik az, hogy fenntartható módon igénybe tudjuk venni az ökoszisztéma szolgáltatásait. Ezek között az energia- illetve alapanyagellátás szempontjából újra kiemelt jelentőségű a faanyag. Az utóbbi években azonban már mindenki számára egyértelmű, hogy ezzel egyenrangú az erdők klímakiegyenlítő vagy árnyékoló hatása, a vízkörforgásban betöltött szerepe, rekreációs és egészségvédelmi funkciója és természetvédelmi értéke. Mindezek a szempontok egyszerre vannak jelen és kiválóan megjelennek idei vándorgyűlésünkön.

Üdvözlöm az Országos Erdészeti Egyesület megújuló szakmai munkáját, elnök úr beszédét. Bíztatom a folytatásra, további partnerségek építésére, például az egy szervezetbe integrálódott Soproni Egyetemmel és Erdészeti Tudományos Intézettel közös munkára.

Tisztelt Kollégák! A másik ok, amely miatt örülök a találkozás lehetőségének, kifejezetten személyes. 37 éven keresztül dolgoztam a házigazda Pilisi Parkerdőnél, a 152 Vándorgyűlésből pedig 10 alkalommal egyesületi elnökként állhattam a tagság elé.

Meggyőződésem, hogy az Országos Erdészeti Egyesület és a Pilisi Parkerdő mai találkozása szimbolikus jelentőségű. Hiszen a szakmai megújuláshoz nincs a Parkerdőnél jobb helyszín, ahol a kollégák már napjainkban találkoznak azokkal a feladatokkal, amelyek néhány év alatt a vidéki gazdálkodás menetét is meghatározzák majd.

A vándorgyűlés résztvevői és egész szakmánk számára kívánom, hogy azzal a nyitott, befogadó szemlélettel tekintsen az előttünk álló jövőre, amelyet a főváros környékén dolgozva én is megtapasztalhattam. Mert így fogjuk az erdők kezelését közösen, a 21. században, valóban a megoldás részévé tenni. Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!"

A magyar agrárium egységessége, összehangolt működése a fenntarthatóság egyik záloga, mindannyiunk közös érdeke, célja kell legyen. Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, ennek jegyében fogalmazta meg, hangsúlyozta az alábbiakat, a közgyűlésen elhangzott felszólalásában.

Az erdőgazdálkodással szemben támasztott környezeti elvárások az elkövetkezőkben nyilvánvalóan tovább fognak növekedni. Egyre fontosabb tehát az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti tartós közmegegyezés. A jövő nemzedékek szószólójával megkezdett  tavalyi egyeztetések ezen a téren bíztatóak voltak.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a mezőgazdasági területek védelmét biztosító egyéb fásításoknak is. Igyekszünk arra buzdítani a mezőgazdálkodókat, és ebben a következő időszak támogatáspolitikája is sokat segíthet, hogy a mezőgazdasági területeken található fás szárú vegetációt szükségtelenül ne termeljék ki, sőt a szántóterületeken létesítsenek újabb fasorokat, facsoportokat, vagy mezővédő fásításokat, a gyepterületeken pedig fás legelőket.

Az ünnepi beszédek után a közgyűlés az egyesületi kitüntetések, szakmai díjak átadásával és a díjazottak méltatásával folytatódott, melyeket a következő egyesületi híranyagunkban adunk közre.

Kapcsolódó egyesületi híranyag:

Böngészhetőek a Gödöllőn rendezett OEE 152. Vándorgyűlés tematikus fotógalériái!

Forrás: OEE

Fotók: Bárdi Bálint/OEE

Hírszerkesztő: Nagy László