2019. 04. 24. Ma György, Fidél, Debóra névnapja van. Pontos idő: 15:56
Érdekességek,kitekintő

Főállásban erdőmérnök, mellékállásban földmérő és „fusiban” fotóművész | 2015-01-12

A technika kettős varázsa mutatkozik meg Tarjáni Antal fotóin

Tarjáni Antalt 1998-ban vették fel a Magyar Fotóművészek Szövetségébe: ahogy akkoriban jellemezte magát, főállásban erdőmérnök, mellékállásban földmérő és „fusiban” fotóművész, mivel a fotózással mindig csak lopva tudott foglalkozni.

Szakmai sikerei mégsem maradtak el. "Archívumhasználat a kortárs fotográfiában" címmel még néhány napig látható az a tárlat a fővárosi Budapest Galériában, amely meghívást kapott a nyári athéni fotófesztiválra is, Ezen nyolc hazai és két romániai fotóművész mutatja be alkotásait. Tatabányát Tarjáni Antal, illetve Szamódy Zsolt Olaf képviseli. A tárlat ürügyén Tarjáni Antallal beszélgettünk.

– A kiállítás katalógusa szerint e különös tárlat az eltűnt idő nyomában indított kutatás alapján jött létre, és ötletét az archívumhasználatról Jacques Derrida tanulmányai ihlették.
– A kiállítás címe, Retracings is erre utal: visszanyúlás a múltba, a konkrét téma pedig az I. világháború kitörésének századik évfordulóján az akkori történések újraértelmezése, újrafeldolgozása más szemlélettel. Volt, aki szétlőtt képekkel, mások képeslapokkal, privát fotóalbumokkal jelentkezett, Zsolt például az erődítmények tervrajzaival, az archívumok féltve őrzött darabjainak a saját helyszínen – korabeli falfirkákról – készített képei párhuzamba állításával jelentkezett. Én is sajátos területet, a sopron-bánfalvai hősi temetőt „fedeztem fel". A temetők sajátos formái az archívumnak, keveredik benne a levéltár és az adattár, valamint a sír- és emlékkövek köztéri művészetének tárgyi hagyatéka. Az 1878-ban a katonaság számára megnyitott temetkezési helyet 1917 óta Hősi Temetőnek hívják és 3200 sír és emlékhely található ott. Régen titkolták is, el is hanyagolták ezt a helyet, nemrégiben Bódi Ottó helytörténész feldolgozta a történetét. Amikor elhatároztam, hogy ezt választom a képeim témájául, találkozni akartam a neves helytörténésszel, és láss csodát, már az első helyszínelésemkor éppen vele futottam össze a főbejáratnál!

– Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltél: hogy kezdődött?
– Gyerekkoromban a zsebpénzemből vettem magamnak az első fényképezőgépet, de komolyabbá csak később, soproni egyetemi éveim alatt vált a fotózás, ekkorra tudtam egy komolyabb Zenit gépet beszerezni a leszerelési segélyemből. A társaimmal fotóhíradót hoztunk létre, laborunk is volt, kisebb kiállításokon is szerepeltünk. Első mesterem a soproni fotókörben G. Nagy Béla grafikus, fotóművész volt, tőle tanultam a legtöbbet a fekete-fehér fotózásról. Most január 16-án a fia emlékkiállítást rendez a tiszteletére, nekem is ott a helyem!

– A fotózás részben a technikáról, részben a sajátos látásmódról szól.
– Jobbára a hagyományos, analóg gépekkel dolgozom. Ma is fekete-fehér képeket készítek elsősorban, bár amikor 1991-ben elnyertem a megyei önkormányzat alkotói ösztöndíját, színesben készítettem egy diasorozatot: de már ott is törekedtem a monochrom tónusvilágra, így visszaadták a bányakáros területeken a nyers földfelszín és a természet összekapcsolódását. Bizonyos törést a 2000. év hozott, amikor feltörték autómat, s a vadonatúj, már profinak nevezhető felszerelésemtől megszabadítottak. Pont ekkortájt ismerkedtem a camera obscura – lyukkamera – alapjaival, ami aztán szinte mániámmá vált. Számomra e technika varázsa kettős. Egyrészt nagyon meg kell ismerned az eszközöd és a folyamat tulajdonságait, másrészt mivel kereső nincs, a felvétel közben nem látod, mi kerül pontosan a negatívra. A kiállításokon, pályázatokon elért eredményeim szerint a szakma és a szemlélők is kapnak valami mást is a puszta látványon kívül. Jószerivel az elmúlt 10-15 évben csak e technikával készítettem egyéni kiállításaimat.

Terveid?
– Nyugdíjas lettem, szeretném, ha a családom mellett a fotózás lehetne az első a mindennapjaimban. Végre összeállítom a már kész alkotásokból „Tatabánya szobrai” albumot, természetesen camera obscurás feldolgozásban, s elkezdek házalni támogatók megnyeréséért. A Magyar Fotóművészek Szövetsége-beli tagságom is kötelez, amelyből szeretnék mindnél többet visszaadni Tatabányának.

Tarjáni Antal kisbéri származású: ahogy mondja, erdészudvarban nőtt fel, apai ágon az ősei végig a Gerecsében és a környéken szolgáltak, az anyai nagyapja kőfaragó volt, kiváló festői tehetséggel, nagyanyja a Felvidékről való. Érdeklődését a családi háttér is meghatározta: számára természetes volt, hogy erdőmérnök lesz belőle. Erre büszke is volt, hiszen abban az időben komplex képzést kaptak: nemcsak biológiai, erdőgazdálkodási ismereteket, hanem magas műszaki képzést (geodéziát, magas- és mélyépítészetet, útépítést, kötélpálya méretezést) is tanultak. Ez is selmecbányai örökség: az erdőben nincs segítség, mindent maguknak kell megoldani. Sokrétű tudásának Tatabányán, a Vértesi Erdőgazdaságnál, később kényszervállalkozóként, a bányakáros területek felmérésekor és a rekultiváció megtervezésekor, majd a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet alkalmazottjaként is nagy hasznát vette. A soproni egyetemen 1976-ban végzett, felesége gyógyszerész szakasszisztensként egy évvel később. Két gyermeke van. Hobbija a sportlövészet, a tánc, no meg a fotózás, a régi technikák kipróbálása, alkalmazása. A Tatabánya Kultúrájáért Díjat 2013-ban kapta meg.

Főállásban erdőmérnök, mellékállásban földmérő és „fusiban” fotóművész
Forrás: kemma.hu
Szerző: Veizer Tamás
Fotók: kemma.hu
Hírszerkesztő: Nagy László
<< vissza
Az Országos Erdészeti Egyesület jubileumi, 150. Vándorgyűlése

Az Országos Erdészeti Egyesület jubileumi, 150. Vándorgyűlése | 2019-04-16

Indul a jelentkezés, az Év Erdésze Versenyre is! - Határidő: május 10!


Szakmai napot és vezetett túrát szerveztek a Szentgáli Tiszafásért

Szakmai napot és vezetett túrát szerveztek a Szentgáli Tiszafásért | 2019-04-15

Az Országos Erdészeti Egyesület Veszprémi Verga és Veszprémi FVM Csoport rendezvénye


Elhunyt Liptai Gábor

Elhunyt Liptai Gábor | 2019-04-09

Gyászjelentés


Így mérték le Magyarország legmagasabb fáját! - videó!

Így mérték le Magyarország legmagasabb fáját! - videó! | 2019-04-18

Duglászfenyő az Iharosberényi Erdészet kezelési területén






Imperial22 futárszolgálat