"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Tanulmányút Bulgáriában

Tanulmányút Bulgáriában

2015 október 6-án az Erdőművelési és Erdőhasználati Szakosztályok közös szakmai útra indultak, Szerbián keresztül Bulgáriába. Első állomásunkon Smederevóban (Szendrő), a Szerb Államerdészet Központjában rövid tájékoztatást adtak szerb vendéglátóink. Szerbiában két államerdészet működik. Az egyik a Vajdasági Vojvodine Sume, ami a vajdasági parlament alá tartozik. Szakosztályaink 2012-ben jártak ott.  A másik a Szerbiai Államerdészet, ami 900 000 hektár erdőt kezel, évente 1.3 millió m3 fát termel. Ez mellett 480 000 hektáron vadgazdálkodást is végez. Négy halászati egysége is van az ország különböző tájegységein. Összesen tizenegy erdészeti egységből áll, ebből egy Koszovóban, ami felett nem rendelkeznek. Itt az elmúlt években félmillió m3 illegális fakitermelés történt.

Az általuk kezelt országrész átlagos erdősültsége 35%-os, a Vajdaságé pedig alig 7%-os. Jelenleg a volt egyházi erdők reprivatizációja folyik. Az 1.2 millió hektár magánerdő adminisztrációját és részben a kezelését is ők végzik. Az egyéni igényekkel együtt beadott százezer igénynek várhatóan a fele fog – iratokkal alátámasztva – megállni. Erdeik kétharmada bükk, a többi fekete- és jegenyefenyő, nyár, tölgy, cser. A bükköt és a jegenyefenyőt jellemzően szálalják. Az erdőtörvényük a természetes eredetű fekete fenyőre is szálalást ír elő, de ezt jelentősen gazdaságtalanabbnak tartják a bevált tarvágás utáni felújításhoz képest. A tölgyesek és cseresek zöme sarjerdő, jelenleg folyik a szakmai diskurzus ezeknek az erdőknek a tarvágás utáni felújításáról. A védett területeken elmaradt hozamokért, korlátozásból adódó kárért semmilyen kártérítést nem kapnak a tulajdonosok. Ebéd után megnéztük az impozáns, magyar történelemben is szerepet betöltő, világörökség várományos smederevói várat.

Másnap már Bulgáriában utaztunk. Az ország 12 natúrparkkal rendelkezik. A védett területeken elmaradt hozamokért, korlátozásból adódó kárért semmilyen kártérítést nem kapnak a tulajdonosok.

A 2000-ben alapított Rilai Natúrpark 25 ezer hektár, aminek 70% egyházi tulajdonban van. 750 m és 2700 m tengerszint feletti magasságtartományban összesen 28 tó található, amelyek a legnagyobb magashegységi tavak a Balkán-félszigeten. Hat kijelölt turistaúton lehet kirándulni. A Natúrparkban van a világörökség részét képező Rilai Kolostor is. A natúrparkon belül 3600 hektár érintetlen őserdő található. Az egész natúrparkban évente 6 ezer m3 fát termelnek, ebből 10-15% egészségügyi gyérítés. Vadászat és vadetetés tilos, a biológiai sokféleség fenntartását a farkas, a medve és a 2-3 méteres hó végzi.  Vadkárra vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy ez náluk a medve által elfogyasztott emberek és háziállatok esetét jelenti.

Területbejárásunk során Dimiter Grigorov , a Rilai Natúrpark igazgatója, részletes tájékoztatást adott a Bulgáriában gyakorlatban lévő erdőnevelési és fahasználati módokról. Az ápoló és nevelővágások nagyrészt azonosak a magyarországi gyakorlattal. A felújító vágásoknál gyakran négy ütemben végzik el a fakitermelést, 40% záródásig is bontanak. Alkalmazzák a pásztás felújító vágást és a negyven éves vágásszakaszú szálaló vágást. A terepen bejárt, 1300 méter tengerszint feletti magasságban lévő bükkös-jegenyefenyves-lucfenyvest csoportos szálalással kezelik.

A vacsoránál alkalmunk volt Dr. Ivan Paligorovval a Bulgár Erdészeti Egyesület elnökével is találkoznunk, aki további hasznos információkat osztott meg velünk. A 4 millió hektár erdő 54%-a NATURA 2000 besorolású terület, 11% nemzeti védett, 3% őserdő, védettségi kategória átfedésekkel. Öt év alatt uniós támogatással 300 00 hektár erdőtelepítést végeztek el. A teljes fakészlet 656 millió m3, 167m3/ha átlagos fatömeggel, 44 % fenyő. Bulgária erdeinek 76%-a állami, 11%-a magán, 12%-a közösségi, 1%-a egyházi tulajdon. Az állami erdőket hat állami vállalat kezeli, összesen 161 db erdészeti és vadászati egységgel. A hatósági feladatokat 16 regionális iroda végzi, akikhez az erdőtervezés is tartozik.

Másnap a Vrachanski Balkán Natupark és Északnyugati Állami Vállalat vendégei voltunk. A  29 000 hektáros Vratchanski Balkán Natúrparkban tipikus karszt jelenségek fordulnak elő, a 170 vízesésből 17 állandó, továbbá mintegy 500 – egymással is egybefüggő – barlang van regisztrálva. A natúrpark 50%-a állami, 40%-a magán, 10% közösségi tulajdon. Az állami területen évente 27 000 m3-t termelnek, a másik felén ennél többet. A natúrpark legmagasabb pontja 1400 m tengerszint feletti magasságban van. Fő fafajok az erdeifenyő, bükk, nyír. Az általunk bejárt területen a klímaváltozásnak tulajdonított 2014. évi jégtörés utáni állapotot néztük meg, ahol csak három év után kezdik el pótlással kiegészíteni az addig megjelenő természetes újulatot.

A terepi, szakmai bejárás után megtekintettük a látogatók előtt megnyitott Ledenika barlangot. Ebéd után a dzsámiból átalakított natúrparki információs központban hallgattunk meg előadásokat a natúrpark tevékenységéről és az Északnyugati Állami Vállalat államerdészeti gazdálkodásáról.

Nikolay Nenchev, a natúrpark igazgatója ismertette a tevékenységüket. A natúrparkban számos nálunk is előforduló védett faj mellett néhány helyi ritkaság is előfordul. A különböző fogolyfajokra külön élőhely védelmi programot indítottak. Folyik a fakókeselyű fajvédelmi programjuk is.

Az Északnyugati Állami Vállalat 512 000 hektár erdőt kezel, ebből 290 000 hektár állami tulajdon. A területük déli részén van a Vranchanski Balkán Nemzeti Park, ahol jelentős a gazdálkodási korlátozás. 22 000 hektár vadászterületük is van. Fő fajok a gím és vaddisznó, két intenzíven tartott vadaskertben tartanak dámot és muflont is. Érdekesség, hogy vadászati célból egy csorda tibeti jak állományuk is van.

A következő napon a Strandja-hegységben és Szófiában jártunk. Délelőtt az Elin Pelini Erdészeti Igazgatóság vendégei voltunk. Számunkra érdekesség, hogy az irányító személyzet minden tagja nő. Az erdészet munkáját Rumiana Dimitrova erdészetvezető mutatta be. A gazdálkodási terült 20 000 hektár, amiből 18 000 hektár állami tulajdon. Központi elvárásként meghatározzák a szükséges bevétel nagyságát. Értékesítésben szabad kezük van. Rönk és egyéb ipari fa mellett komoly mennyiséget termelnek papírfából és tűzifából. Mindezt belföldre, hogy a helyi gazdaságot segítsék és munkát teremtsenek. Vadkár jellemzően itt sincsen. Fő problémájuk a sarj eredetű cseresek átalakítása mag eredetűvé. Ezen kívül leginkább mesterséges fenyő állományaik vannak, melyeket erózióvédelem miatt ültettek.

A város névadóját Elin Pelin írót bemutató múzeum megtekintése után egy felújítás alatt álló sarj cseres erdőt mutattak be. Ezeket az állományokat elsősorban lékes szálaló vágással újítják fel. A 0,3 hektáros lékeket folyamatosan bővítve érik el a végvágást. Délután Szófia történelmi nevezetességeivel ismerkedtünk.

A hazautazás napján még útközben megálltunk a szerbiai Paracinban, ahol a hely erdészkollégák vendégszeretetét élveztük.

Köszönet Anna Petrakievnának, a Bolgár Erdészeti Egyesület alelnökének, a precíz szervezésért, valamint Raina Pashovanak a Rilai Natúrpark munkatársának és Olia Genovanak a Vrachanski Balkán Natúrpark munkatársának a tolmácsolásért.

A bulgáriai tanulmányútról további képek az Egyesületi események képgalériában tekinthetőek meg, a szövegkapcsolóra kattintva. 

 

Forrás: OEE Erdőművelési és Erdőhasználati Szakosztály

Szerző: Urbán Pál

Fotók: OEE Erdőművelési és Erdőhasználati Szakosztály

Hírszerkesztő: Nagy László