"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Hullámtéri nyárgazdálkodás a NEFAG Zrt-nél

Hullámtéri nyárgazdálkodás a NEFAG Zrt-nél

2018. július 24-én a NEFAG Zrt.-nél járt az Erdőművelési Szakosztály. Kiemelt téma a hullámtéri nyárgazdálkodás volt. A jó termőhelyen ültetett nemesnyár az egyik legnagyobb gazdasági értéket termelő potenciállal rendelkezik. Jelenleg országos szinten folyik a nemesnyárasok lecserélése lassan növő őshonos állományokra. A szakmai nap ennek a folyamatnak a közeli és távolabbi következményeire próbált rámutatni.

A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészete 64 községhatárban kezel állami erdőket. Jelenleg a kezelt erdők 16%-a nemesnyár. A legnagyobb gazdasági eredményt termelő cca. 1300 ha nemesnyárasból, illetve nemesnyár utáni erdőfelújításokból néztünk meg néhányat a Szolnoki Erdészet területén.

Ezeknek a hullámtéri erdőknek a specialitása, hogy – bár a vízrendezés eredményeként mesterségesen kialakult területek – részei a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetnek, ezért az erdészeti és a vízügyi mellett a természetvédelmi hatóság is illetékes a hatósági eljárásokban. A NEFAG Zrt. által kezelt hullámtéri védett erdőknek mára csak 42%-a nemesnyár a korábbi 76% helyett.

Első megállónk Szolnok községhatárban egy hazai nyár elegyes nemesnyár felújítás volt. Ezen a termőhelyen a jól megválasztott nemesnyár klónok már kilenc évesen is produkálnak hámozási rönköt, a hektáronkénti bruttó fatömeg elérheti a 800 m3-t is.

Mivel 23-27 éves vágáskorokat alkalmaznak, ezért minden év munkáit nagy odafigyeléssel és költséghatékonyan kell elvégezni. A megtekintett erdőfelújításban csak az előírások miatt minden második sorba ültetett szürkenyár láthatóan töredékét produkálja az olasz nyárénak.

Az ápolási munkák fontos része az első három évben az évi legalább kétszeri kézi tányérozás és sorkaszálás, illetve az évi három alkalommal elvégzett sorköz tárcsázás. Hullámtéren nélkülözhetetlen a befejezést követő sorköz tárcsázás is, mert ennek elhagyása a gyalogakác azonnali elburjánzását hozná magával.

Második megállónk Szolnok községhatárban egy első éves Kopecky nyár felújítás. Itt tuskófúrás, kalapácsos zúzás, mélyforgatás és nehéztárcsázás után 4,5 m sortávval, hektáronként 740 db suháng ültetése történt. A mélyforgatásnál nagyon fontos az ekefej elé szerelt gyökérvágó él alkalmazása.

Az erdőművelési munkákból a fattyúhajtások májusig történő eltávolítása és a vegetációs időn kívül végezendő nyesés fontossága is szóba került. A csúcshajtás kései befásodásából adódó későbbi alaki hibák mellett a legfontosabb károsítók a bögölyszitkár (Paranthrene tabaniformis), a nyár kéregfekély (Cryptodiaporthe populea) és az őz.

Harmadik helyszín Tiszapüspöki községhatárban nemesnyár letermelése utáni hazai lomb elegyes szürkenyáras erdőfelújítást néztünk meg. Az erdőfelújítás közelében jól megfigyelhetőek a Közép-Tisza-vidék vízrendezése miatti változások kedvezőtlen hatásai (mederbevágódás, alacsonyabb kisvizek, magasabb és gyakoribb elöntések, övzátonyok, feliszapolódások).

Az erdősítés mellett kialakult eszmecsere kapcsán vendéglátóink beszámoltak a természetvédelem folyamatosan változó és szigorodó követelmény támasztásairól. Hogy indultak az őshonos elegyes nemesnyárastól a hazai nyárason, őshonos lombelegyes hazai nyárason át a minimum öt őshonos lombelegyes hazai nyárasig. Ennek érdekében a nemzeti park igazgatóság bevonásával készült erdőtervekben meghatározott célállományokat is felülírták. A természetvédelmi célok távlati elérésében jelentős akadályozó tényező az időbeli és térbeli korlátozások hatása.

Az első kivitellel érintett erdőrész mellett egy véghasználati korú 28 éves, 38 cm átlagos mellmagassági átmérőjű, 38 m átlagos magasságú nemesnyáras, egy hetven éves kocsányos tölgyes és egy húsz éves szürkenyáras jól reprezentálja, hogy a nemesnyár őshonos fafajokra cserélésével töredékére – egyes esetekben nullára – csökken az egységnyi idő alatt kitermelhető és értékesíthető faanyag.

Mindez természetesen a faimport növekedése mellett munkahelyek megszűnését is okozza azért, hogy őshonos fafajú – gazdaságilag sokkal kisebb értékű – erdősítéseket hozzunk létre.

Külön ellentmondás, hogy miközben a vízügyi hatóság a korábban vízfolyásra merőlegesen képzett tuskósorokat felszámoltatja, a gazdasági indokból felnyesett nemesnyárasok helyett a habitusa miatt az árvíz lefolyását megállító szürke nyár ültetését kényszeríti ki a természetvédelem.

A teljes szakmai beszámoló az Erdészeti Lapok szeptemberi lapszámában lesz olvasható!

Forrás: OEE Erdőművelési Szakosztály

Szerző: Urbán Pál szakosztályelnök

Fotók: Urbán Pál

Hírszerkesztő: Nagy László