"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Szakmai nap a Bükk-fennsíkon

Szakmai nap a Bükk-fennsíkon

Szerző:Tajnai Róbert

A 2012. május 10-én tartott szakmai nap keretében az ÉSZAKERDŐ Zrt. Lillafüredi Erdészeti Igazgatósága látta vendégül az Egyesület Miskolci Helyi Csoportjának tagjait a Bükk-fennsíkon.

A rendezvény megnyitójára a kurtabérci erdész emlékművénél került sor, ahol Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte az érdeklődők népes seregét. Ezt követően Bányai Péter, a Miskolci Helyi Csoport titkára tájékoztatást adott az Egyesülettel kapcsolatos aktuális hírekről, információkról.

Az emlékmű megkoszorúzása során fejet hajtottunk az erdei munkavégzés közben elhunyt erdészek és erdei munkások előtt, valamint szomorú kötelességünknek eleget téve megemlékeztünk az elmúlt egy esztendőben elhunyt tagtársainkról is. A rövid megemlékezés után lehetőségünk volt megtekinteni az 1968. évi Vándorgyűlésen felavatott emlékművet, melynek az idei Vándorgyűlésen is nagy szerepe lesz.

A terepi szakmai program célja a bükk-fennsíki fenyvesek száradása által generált erdészeti feladatok, problémák felvetése volt.

A Nagymező közelében a Bükk-fennsíkra jellemző karsztjelenségek közül egy töbör erdősítési nehézségeit ismerhettük meg. Bemutatásra került, hogy a sekély termőréteg és a nyári fagyok okozta problémák ellenére, az erdészet hogyan próbálja meg a bükk, a lucfenyő és a vörösfenyő megfelelő elegyítésével az erdősítés sikerességét biztosítani.

A szakmai program következő állomása egy bükkös szálalóvágás bemutatása volt Jávorkút mellett. Ez a programpont úgy került a fenyvesek bemutatásának körébe, hogy a szálalóvágás megindítása az erdőrészletben található lucfenyő foltok kiszáradását követően, azok kitermelésével történt. A fenyő foltok kitermelése után, a térbeli rendet szem előtt tartva, az erdőterv nyújtotta lehetőség erejéig folytatódott a 30-50 méter átmérőjű lékek kialakítása. Az erdőrészlet bükkös faállománya magas genetikai értékű, ezért szaporítóanyag termelésre kijelölt magtermelő állomány is egyben.

Rövid sétával jutottunk el a terepi bemutató utolsó állomásához, ahol a jávorkúti ősfenyves néven ismert erdő még megmaradt néhány impozáns fenyő egyedét csodálhattuk meg. A fenyő telepítését több mint 200 évvel ezelőtt kezdték meg a területen. Érdekességet jelent, hogy itt nem csemetével, hanem magvetéssel történt az erdősítés. A jelenleg még álló faegyedek közül a legnagyobb 41 m magas és 140 cm mellmagassági átmérőjű. Sajnos az ősfenyves egészségi állapota rendkívül leromlott képet mutat, amiben talán az is közrejátszott, hogy a ’80-as évek óta gazdálkodás nem folyik az erdőrészletben, így kizárólag a természeti folyamatok alakítják az erdőképet.

A szakmai nap végén a festői szépségű Jávorkúti-rét közjóléti létesítményeinek, a finom pörköltnek, az üdítő italoknak és a mélyenszántó szakmai gondolatoknak köszönhetően újfent megállapíthattuk, hogy jó egymással találkozni, és jó erdésznek lenni.

 



Forrás: Nagy László